A vásárlásösztönzést mindenki megfizeti
Az otthoni környezetünk megváltoztatása talán az egyik legnehezebb feladatok közé tartozik. Sok esetben a marketing szakma áldozatának érezhetjük magunkat, amikor a különböző média felületeken praktikusságot és letisztultságot hirdető termékek nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeinket. Esetünkben szinte aforizmává nőtte ki magát az a megfigyelésünk, amely szerint minél több svéd berendezéssel és kiegészítővel vesszük körül magunkat, otthonunk annál kevésbé mutatja a szervezettség jeleit. Egyértelműen imádjuk az IKEA termékeit, és másfél évtizedes vásárlói tapasztalat után is állíthatjuk, hogy a svéd dizájn, a cég csomagolás-technológiája, a termékek minősége és időtállósága, pénztárcabarát megoldásai verhetetlenek. Harmincas éveink közepén járva valamiért mégis úgy gondoljuk, hogy a külföldi ideológia és precizitás nem minden esetben alkalmazható a magyar háztartások jobbá tételére.
Bűntudat nélkül
A zero waste mozgalom lépéseit nem kezeltük média fogásként. Próbáltunk lelkiismeretünk szerint cselekedni, amikor belevágtunk a háztartási hulladék tudatosabb kezelésébe. A szelektív gyűjtést, némi kihagyással ugyan, szinte teljesen abszolváltuk. A csomagolóanyagok csökkentését a piacon folytattuk, ahová igyekeztünk pamut zsákokkal vagy tárolóedényekkel érkezni, hogy a termékeket felmerülő hulladék képzés nélkül át tudjuk venni. Őszintén bevalljuk, a rossz idő és a tél beálltával már mi sem tudtunk lépést tartani az elkezdett rutinunkkal: a zöldségek és a gyümölcsök nagy részét kénytelenek voltunk fagyasztott állapotban beszerezni. A hideg miatt pedig az összes érzékünk szomjazta a komfortot, amit leginkább a teli éléskamra adhat. Így sajnos a téli paradigmaváltás nálunk is bekövetkezett: a tudatosabb szemléletünket felülírta a hedonista énünk.
A koronavírus megjelenése végleg felborította minden, a környezetbarát háztartás jegyében tett kísérletünket. Noha a lezárások alkalmával mi is értünk el részeredményeket, például a fűszerek és a száraz élelmiszerek tárolásának a 70-80%-át befőttes üvegekkel váltottuk ki, a nagy áttörés mégis elmaradt. Szerintünk egy városban élő, modern, fiatal házaspárnak a teljes átállás nehézségekkel teli. Hacsak az elmúlt három évben történt, tágabb környezetünkre vonatkozó változásokat nézzük, akkor vajmi kevés a remény arra, hogy zökkenőmentes legyen ez a folyamat.
Zöld akció a valóságban
Noha a környéken nyílt új, színvonalas piac, a kézműves termékekkel mégis befürödtünk párszor. Lehet, hogy csak mi ítéljük meg ezt a faktort rosszul, de ahhoz képest, hogy az elmúlt években mekkora sajtóvisszhangot kapott a zöldebb út, mi nem fedeztünk fel eget rengető segítséget a bevásárlóáruházakban. Nem találtunk utántöltő pontokat, ahol a szépségápolási szereket vagy a háztartási vegyszereket megvásárolhattuk volna. A zöldség és gyümölcs standoknál nem szűnt meg egészében a csomagolás kultúra, maximum az újrahasznosított műanyagból készült hálós zacskó az alternatíva. Nem látunk üveges tejet, narancslevet, zöldségleveket. Nem alakult át a mirelit élelmiszert kínáló fagyasztó friss húst vagy halat kínáló pulttá. Még mindig a megkapó szlogenek, harsány színek és grafikák világában vásárolunk.
Media frenzy
Valahol elkapkodott lépésnek érezzük a média azon szereplői részéről a felelősségre vonást, akik nem osztottak meg elegendő tapasztalatot vagy forrást a tudatosabb, zöldebb élet megvalósításával kapcsolatban. Épp emiatt mi egyetlen okból kifolyólag tartjuk médiacirkusznak a zöld akciót: azóta sincsenek nagy eredmények. Sok rádióműsort hallgattunk meg, amiben a jelenlegi fiatal felnőtteket ledobták volna a szemét-Taigetosz tetejéről, ha a műsor vezetőknek lehetőségük adódott volna rá. Nyilvánvaló, hogy mindenki felelős a környezetpusztításért, de nem mindenki azonos szinten. Más-más fokon és mértékben járulunk hozzá az egyensúlytalansághoz. Mi azért bízunk a változásban! Az egyik soron következő összeállításunkban bemutatunk néhány jól működő példát, amellyel megkönnyíthetjük a saját zöld akciónkat.
FEEDGEEK
Képek forrása: Google, Instagram